Jegyzet 2010. 03. 09. 23:00:00
Kéretik nyílt kártyákkal játszani!
Kampány van. Nehéz nem észrevenni. Normális demokráciákban ilyenkor a versengő pártok megmutathatják jövőbeli elképzeléseiket. Ha elvárjuk a szavazóktól, hogy hatékony döntéseket hozzanak, akkor a döntéshez szükséges információkkal is el kell látnunk őket. Látszanak kezdeményezések, amelyek szeretnék minél inkább értelmes vitával, érdemi információkkal meglepni a közvéleményt, de attól azért messze vagyunk, hogy részletes számításokkal alátámasztott választási programok versengenének egymással.
Sokat elárul azonban közéletünkről, hogy egy, több tekintélyes üzleti szervezet által hónapok óta szervezett rendezvényt szinte az utolsó pillanatban mondtak le, mert az értelmes vitára esélyt sem láttak a szervezők. Politikai pártok képviselői mutathatták volna be az elképzeléseiket az üzleti élet résztvevőinek a gazdaság legfontosabb kérdéseiben. Eddig sikerült összehozni ezeket az eseményeket, most elmaradnak. Pedig az üzleti világnak is joga van tudni, mire készülnek a politikusok. Lehet, hogy kevesebb szavazattal rendelkeznek a szavazóurnáknál a vállalatok döntéshozói, mint egy kisebb város szavazói, de azt érdemes nem elfelejteni, hogy bármilyen politikusi ígéret fedezetét végső soron a gazdaság által megtermelt jövedelem jelentheti. Ehhez pedig az üzleti élet fejlődése, a befektetői bizalom elengedhetetlen.
Joggal lehet természetesen felvetni, hogy volt már olyan választás, ahol betartották az ígéreteket, és sokak szerint éppen ezzel a költségvetési felelőtlenség "ősbűnét" követték el. (Ennek története messze túlhaladja ennek a cikknek a kereteit, és ez ügyben a saját felelőségem is megkérdőjelezhetetlen.) Más választásoknál pedig az ígéretlicit győztese szembesült azzal, hogy egyszerűen nem "teheti meg", hogy betartja a saját ígéreteit. Természetesen lehet azzal érvelni, hogy a vesztes sem tartotta volna be az ígéreteit, de az élet már csak ilyen. Az ellenzéken ritkán lehet számon kérni a választási ígéretek teljesítését.
Demokráciánk érettségének fontos fokmérője lehetne, ha egyszer eljutnánk oda, hogy a pártok nyílt lapokkal játszanak, és olyan ígéreteket tesznek, amelyek számon kérhetőek és be is tartják azokat. Mielőtt csak a "felelőtlen" politikusokat tenném minden rosszért felelőssé, tudatában kell lennünk, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatásában a szavazóknak és a sajtónak is van szerepe.
Adóügyekben is rengeteg kérdése lehet az állampolgároknak, a szavazóknak, az adófizetőknek és a vállalkozóknak. Magasabb vagy alacsonyabb legyen az adóbevételi szint? Ha több lesz az adó, akkor mire költi el az állam a többletet? Ha csökken az adóterhelés, akkor nő-e a hiány, vagy a kiadásokat is csökkenteni fogják? És ha igen, akkor mely területeken? Változik-e az adószerkezet? Egyszerűsödik-e az adórendszer? Fognak-e adót fizetni az adót nem fizető potyautasok? Lesznek-e hatékony lépések az adócsalás megfékezésére? Családi adó, progresszív adó, egykulcsos adó? Hosszan lehetne folytatni.
Az elmúlt öt-hat évben a korábban megszokottnál is sokkal több változás volt az adórendszerben. Az elmúlt másfél év válsága kíméletlenül rámutatott a versenyképesség fontosságára és abban sincs vita a hozzáértők között, hogy a versenyképesség javítása lehet a kilábalás legfontosabb elősegítője. Világszerte tanulmányok tucatjai foglalkoztak a versenyképességet befolyásoló tényezőkkel és kiderült, hogy nem feltétlenül az adórendszer a legfontosabb. A magyar gazdaság megítélésében, azonban az adórendszer a szokásosnál is nagyobb figyelmet kap, a befektetői klíma megítélésében fordulatot egy a versenyképességre koncentráló reform nélkül biztosan nem lehet elérni. Az idei változások közül több is jó irányba mutat, például a munkáltatói járulék csökkentése, de az áttöréshez további jelentős változásokra van szükség. Az pedig bátran kijelenthető, hogy rövid távon szinte biztosan az adórendszer az egyetlen terület, ahol gyors változásokat lehet elérni. Az oktatás vagy éppen az egészségügy, a korrupció kérdésében még optimális esetben is sok-sok évre van szükség egy érdemi reform hatásainak megjelenéséhez.
Egy hónap van az első fordulóig. Bőven elegendő idő arra, hogy minden párt megmutassa szakmai elképzeléseit a gazdaság, ezen belül az adórendszer dolgaiban.
